Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...minden napján.Változott viszont a szociális hozzájárulási adó felső határára vonatkozó előírás, mivel korábban ilyen korlátot az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tartalmazott (hozzájárulás-fizetési felső határ: 450 ezer forint).A Szoc.ho. tv. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...százalék szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a kifizetőnek kell levonnia az osztalékból, bevallania és befizetnie. (Megszűnt az egészségügyi hozzájárulás. A törvény a szociális hozzájárulási adónál is felső határt állapít meg.)A projekttársaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eladási ár meghaladja a szerzési értéket!), amelyet a 15 százalékos személyi jövedelemadón túlmenően 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.A kft. a saját üzletrészét a Ptk. 3:174. §-a alapján megszerezheti, ha a visszavásárlás Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...A pozitív különbözet alapján kell a társaságnak megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást. Az Szja-tv. 68. §-ának (10) bekezdése alapján azonban nemcsak meg kell állapítania, de az Art. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredményként jelenjen meg (a magánszemély tulajdonosok a társaságból történő kivonáskor ez után is személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást fizessenek). Éppen ezért a jegyzett tőkének az eredménytartalék javára történő leszállítása csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell elkészíteni, mint az üzleti évet lezáró beszámolót. Így a már kifizetett osztalékkal összefüggő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást az adó- és járulékbevallásban szereplő összegben az adóhatósággal szembeni kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Magánszemély osztaléka más bankszámlájára

Kérdés: Az osztalékban részesülő magánszemélynek járó osztalékot a magánszemély kérésére a kifizető más magánszemély bankszámlájára utalhatja? A magánszemély a kifizetőnél munkaviszonyban áll.
Részlet a válaszából: […] ...kifizető a magánszemély tulajdonosnak járó osztalékot a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után jellemzően az osztalékban részesülő magánszemély folyószámlájára utalja, az osztalék kifizetéséről szóló igazolást is ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Ki nem vett osztalék evás időszakból

Kérdés: Az evás kft.-nél 2016. 01. 01-jével végelszámolás indult. A 2015. évben keletkezett jövedelmekből, amelyek után az evát megfizette, az osztalékot nem vette ki. Mivel 2016. 01. 01-től a Tao-tv. adóalanya lett, kell-e fizetnie személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ha ezt a pénzt ténylegesen kifizeti 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben leírtakat kell rendezni. Az evás kft. a számviteli törvény hatálya alá tartozott. Így a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámoló megegyezik az evás kft. 2015. üzleti évet záró beszámolójával, ha a végelszámolás 2016. január 1-jével indult....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalék megállapításnál a 7. sor adata nem pontosan lett megállapítva, emiatt a további adatok változnak.Helyesen a 7. sor: Az Szja-tv. 49/B. §-ának (18) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó adózás utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
1
2
3
4