Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói támogatás,– a mobilitási célú lakhatási támogatás,– a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díja,– a diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás,– a sportrendezvényekre szóló belépők és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Gimnáziumi diákönkormányzat bevétele

Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a gimnáziumi diákönkormányzatnak legálisan bevétele legyen, valójában iskolaszövetkezetet kell létrehozniuk. Az iskolaszövetkezetre a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az iskolaszövetkezetre vonatkozó speciális előírásokat viszont a 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Egy vásárolt szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való értelmezésének az Szt. alkalmazásában egyaránt feltétele, hogy a vásárolt és az eladott szolgáltatás ugyanaz legyen. Ekkor lehetséges ugyanis a szolgáltatás változatlan formában való továbbadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Alanyi adómentesség iskolai étkeztetés továbbszámlázásakor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola étkezteti a diákokat, és külső konyháról vásárolja az ételt számla ellenében. Az iskola továbbszámlázza a szülőknek 100%-os, 50%-os áron, illetve térítésmentesen. Ha a 6 millió forintot meghaladja a szülők felé kiállított számla értéke, be kell-e jelentkezni az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. értelmében mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Kedvezménnyel csökkentett szakképzési hozzájárulás

Kérdés: Cégünk tanulószerződéssel foglalkoztat szakiskolai diákokat, akik után havonta igénybe vesszük a kedvezményt. Ez esetben miként kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, illetve a szakképzési hozzájárulásból levont kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szht. 4. §-a alapján megállapított szakképzési hozzájárulási kötelezettség bruttó összegét csökkenteni kell a kedvezmény összegével, és a különbözetet (tehát a tárgyhónap után fizetendő összeget) kell könyvelni a bérjárulékok között. Külön-külön sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Igénybe vett közvetített szolgáltatás

Kérdés: A Nyelviskola Bt. bejelentett vizsgahelyként is működik. A vizsgára jelentkező a Nyelvvizsga Kft. honlapján csak regisztrál, külön szerződést nem köt sem a Nyelvvizsga Kft.-vel, sem a Nyelviskola Bt.-vel, utalással vagy készpénzben fizeti be a vizsgadíjat a választott vizsgahelyet üzemeltető Nyelviskola Bt. bankszámlájára vagy pénztárába. A kedvezményt is tartalmazó vizsgadíjról a Nyelvvizsga Kft. számlát állít ki a Nyelviskola Bt. részére. A bt. a teljes összegről állítja ki a számlát a diák részére. A Nyelviskola Bt. esetében megvalósul-e a gazdasági esemény, vagy ez csak a nyelvvizsgadíj továbbhárítása? Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a Nyelvvizsga Kft. számlájával?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági esemény valósul meg azzal, hogyelőzetes szerződés (megállapodás) alapján a Nyelvvizsga Kft. honlapjánjelentkező diák fizeti be a szükséges összeget a Nyelviskola Bt.-hez. A bt.ennek egy részét továbbadja a Nyelvvizsga Kft.-nek, a kft. számlája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőösztöndíjként kifizeti a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesenközreműködő tag részére, akkor ez a kifizetés a diáknál adóköteles egyébjövedelem (és mint ilyen, járulékalapot képező jövedelem), és ezt a fizetett"ösztöndíjat"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Diákmunka kifizetése csekély értékű ajándékkal

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerintadómentes többek között a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmaigyakorlatának ideje alatt a hallgatónak legfeljebb évi három alkalommal adotttermék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Működési célra adott támogatás miatti áfaarányosítás

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?
Részlet a válaszából: […] Az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő áfaalanyokat – e támogatásuk után – 2004. január 1-jétől arányosítási kötelezettség terheli, azaz a megjelölt időponttól már nem élhetnek maradéktalanul adólevonási jogukkal [Áfa-tv. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Közcélú juttatások adómentessége

Kérdés: Általános iskolai sportegyesület adóalap-csökkentő igazolást nem ad ki. Bevétele tagdíjakból áll, a tagok délutáni (kosárlabda, foci) foglalkozásait biztosítja. A tagok a diákságból tevődnek össze. A testnevelő tanárok tiszteletdíját lehet-e az Szja-tv. 1. melléklet 3.2.2. pontja alapján adómentesnek tekinteni, mivel a közcélú tevékenység általuk valósult meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.2. pontja alapján a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély, feltéve hogy az alapítvány, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
2