Utókalkulációval történő önköltségszámítás

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Részlet a válaszából: […] ...értékadatával való egyezőségét;– közvetlen bérnek [a szolgáltatás érdekében felmerült időráfordítás, szakmunka-segédmunka megbontásban szükséges munkaszámonként, amelynek a tényleges bérrel való szorzata adja a közvetlen munkabért, lehet a tényszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Kivitelezői szerződés keretében termékértékesítés

Kérdés: Társaságunk átalánydíjas kivitelezői szerződés keretében végeztet felújításokat, beruházásokat. A kivitelezés során a partner ingóságokat, vagyis berendezési tárgyakat is szállít nekünk, amelyek ellenértéke szintén az átalánydíj részét képezik. A kivitelezés fordított áfás. Helyes-e, ha az ingóságok beszerzése is fordított áfásan kerül számlázásra? Nem tartozékról vagy alkatrészről beszélünk, hanem teljesen elkülöníthető ingóságokról.
Részlet a válaszából: […] ...akkor jár el helyesen, ha a kivitelezési munkák ellenértékét is, illetve az ingóságokat is külön-külön számlázza, az átalánydíj megbontásával, az elsőt fordítottan, a másodikat egyenes adózással. Ha nem így jár el, akkor az ingóságok esetében a partnernél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Feleslegessé vált termelőberendezés

Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...nem használják, a jövőbeni hasznosítására van-e lehetőség, ha nincs, akkor értékesíthető-e, ha nem, akkor van-e hulladékértéke, bontásából visszanyerhető, hasznosítható eleme, azoknak mennyi a becsült értéke stb.A számviteli előírások figyelembevétele mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Alkatrészek javíttatási költségeinek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva? Karbantartási költségként vagy készletnövelő tételként? Javításukra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. Az elszámolást könyvelési tételekkel is legyenek szívesek alátámasztani.
Részlet a válaszából: […] ...alkatrészt valóban anyagköltségként kell elszámolni az áfa nélküli beszerzési értéken (T 511 – K 21-22, 454). A csere során kibontásra kerülő alkatrészt pedig piaci értéken, haszonanyagértéken, illetve hulladékértéken az anyagköltség csökkentésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken szerepeljen a mérlegben a vásárolt készletek között.A tárgyi eszközök használhatóságának megfelelő piaci értéket a kibontásra kerülő és hasznosítható alkatrészek, tartozékok piaci értéke és a hulladék anyagok várhatóan realizálható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Használt személygépkocsi beszerzése bontási céllal

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelvek követelményeit a bontási céllal beszerzett személygépkocsik nyilvántartásba vétele, ráfordításkénti elszámolása során is számításba kell venni, azoknak ez esetben is teljesülniük kell. Általánosságban megjegyezendő, hogy a kérdésben leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...az épületrészeknél, mint tárgyi eszközöknél indokolt számolni. Ha az ügyvezető arról nyilatkozik, hogy a hasznos élettartam végén a bontási és elszállítási munkák költségeivel azonos lesz az épületrész értéke, vagy az eszközt a társaság a hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Autóbontó egyéni vállalkozó

Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat,továbbá utalást arra, hogy mitől vált használhatatlanná, és ebből adódóanmelyek azok a főbb alkatrészek, amelyeket kibontás után várhatóanértékesítenek. Ezen jegyzőkönyvvel valójában a tulajdonába kerül ahasználhatatlan gépkocsi, jogosult azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...a gépkocsibeállót ténylegesen nem használják,értékesíteni sem lehet, akkor – az előbbiek dokumentálása mellett – le kellbontani, a bontás során visszanyert anyagokat azok piaci értékén készletre kellvenni a bontási költség csökkentésével szemben.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Külföldi útszakaszra jutó fuvarköltség

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...sérti a bizonylati fegyelmet. Az Szt. hivatkozott előírásának valójában akkor lehet elegettenni, ha legalább az előbbi megbontásban tartalmazza a felmerült költségeket,mert akkor– a felrakás költségei a belföldi útszakaszra jutóköltségként,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
1
2