Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységnekszámít az Szja-tv. alkalmazásában, ennek megfelelően kell az adófizetésikötelezettséget teljesíteni. E személy biztosítási kötelezettségének feltétele,hogy a segítő családtag a vállalkozásban ne munkaviszony alapján működjönközre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] Ha a külföldi anyavállalat utasítása alapján a (budapesti) leányvállalat (megállapodás készül) az anyavállalat kiküldöttjének bérel lakást, majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] ...után – ha nem minősül adómentesnek az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8. pontja alapján – szja-t, a munkavállalóknál társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, nem munkavállalóknál pedig egészségügyi hozzájárulást is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Garanciális javítás anyagainak elszámolása

Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?
Részlet a válaszából: […] ...módjára, gyakorlatára vonatkozóan a beszállítónak és a kereskedőnek kell megállapodnia, a megállapodásban rögzítve az alkatrész-biztosítás, illetve az elszámolás módját, bizonylatolását. Többféle megoldás lehetséges. Például, ha a garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok ellenértékét egyéb bevételként kell elszámolni). A biztosítási díj általában nem tartozik ide, hiszen a biztosító a biztosítási díj ellenében csak akkor nyújt szolgáltatást (csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?
Részlet a válaszából: […] ...– K 271).A kérdésben leírt könyvelés mellett nem biztosított a számvitellel szembeni alapkövetelmény: megbízható és valós összkép biztosítása az adott vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Súlyosabb esetben kimerítheti a Btk. 289. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

A számlázás nyelve

Kérdés: Cégünk 2000-ben a külföldi vevőnek devizában állította ki a számlát, majd ehhez mellékeltek a számlázási rendszerük által – szigorú sorszámozás biztosításával – elkészített magyar nyelvű forintos számlát is (mindkét számlán azonos sorszám szerepel). Szabályos-e ez így 2001-ben is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a régi Szt. előírásainak sem feleltek meg, tehát 2000-ben sem volt szabályos az ily módon készített számla. A bizonylati elv követelményeit [régi Szt. 83. §-ának (1) bekezdése] sértették meg azzal, hogy ugyanazon gazdasági eseményről (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...utal az új Szt. 4. §-ának (4) bekezdésére is, mely szerint a számviteli törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében el lehet térni. A kérdésben leírt gyakorlatukat – erre hivatkozással – a jövőben is alkalmazni kívánják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által a munkavállalónak, munkaviszonyára tekintettel adott adóköteles természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

A számla aláírása

Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
Részlet a válaszából: […] ...olvasható aláírás megkövetelése ellentmondana a hitelesség követelményének. Az aláírás célja pedig éppen a számla hitelességének biztosítása, a számlában szereplő adatok valódiságáért felelős személy egyedi és egyértelmű azonosításának biztosítása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
5
6