Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerb állampolgárnak nem áll fenn Magyarországon biztosítási jogviszonya, és nem történik számára jövedelem kifizetése, akkor a 08-as bevallásban nincs mit szerepeltetni. Ehhez azonban az alábbiakat kell megvizsgálni.Főszabály szerint a nem kiküldetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Korábbi években jóváhagyott osztalék kifizetése 2007-ben

Kérdés: A 2004. évben megállapított osztalékot 2007-ben tudják felvenni a tulajdonosok. Kell-e ehót fizetni a felvett osztalék után? Egy fő kettős állampolgárságú magánszemély, egy fő külföldi magánszemély és 2 fő belföldi magánszemély alkotja a kft. tulajdonosi körét.
Részlet a válaszából: […] ...mértékű eho, a 2006-banmegfizetett eho és a foglalkoztató által a biztosított után megfizetett 11százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összege együttesen el nem éri a400 ezer forintos felső határt. Ha a felső határt 2006-ban elérték, akkor a 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aköltségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzattal,de az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosításköltségvetéseivel, továbbá az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű arány érvényesítése stb.), továbbá a törzsbetétek értékétől eltérő mértékű osztalék megállapítása lehetőségének biztosítása stb. Ezzel elérhető, hogy a tulajdonosok egy része tulajdoni hányadánál nagyobb összegű osztalékot kapjon, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett jövedelme mely országban adóztatható, ennek milyen feltételei vannak, a magyarországi munkavégzésnek milyen társadalombiztosítási vonzata van és milyen egészségügyi hozzájárulás terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...állhat elő adózás előtti eredménymódosítás:Növeli az adózás előtti eredményt a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék. Ennek fizetésére akkor köthető megállapodás, ha a magánszemély valamely külföldi állam diplomáciai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...által évente három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként 500 forint (akkor is, ha reprezentációnak minősül).Társadalombiztosítási járulékA társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.