Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...eszközzel érhető el, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították. Lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelem­adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékokkal együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 2021-ben 15,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékok együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 17,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Bejelentési, biztosítási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi szabályok értelmében csak egy tagállam társadalombiztosítási szabályai alkalmazandók még azon magánszemélyek esetében is, akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet (883/2004/EK rendelet).Amennyiben az egyik tagállam (a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy a magyar munkavállalót, illetve munkáltatóját milyen bejelentési kötelezettség terheli Ausztriában.Magyarországon biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A Tbj-tv. tételesen felsorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó valutában számol el.A konstrukciók nagyvonalú ismertetéséből is következik, hogy az elszámolás nem egyszerűsödik, a valódiság biztosítása, az elszámolás alátámasztásának megbízhatósága sokkal bonyolultabbá válik, vitára adhat okot egyrészt a dolgozóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...vett járművet kellérteni, más – például hozzátartozó – tulajdonában lévőt nem. A tulajdonjogot akötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni,ami azt jelenti, hogy aki saját tulajdonú gépjármű használata miatt költségetszámol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...köteles megfizetni (erről az adóhatóságrészére is adatot kell szolgáltatni).Mivel a megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosításijogviszonyban, így az ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összegeután 27 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokra (ugyanúgy, mint az adott állam saját polgárai).E személyeknek majd külföldön kell kiváltaniuk az európai egészségbiztosítási kártyát(azért, mert Magyarországon ezzel tudják igénybe venni a magyar egészségügyiszolgáltatásokat). E szabály alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Utazási iroda számlájának elszámolása

Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...Az előbbi esetben azonban az utazási irodának könyvelniekell az utaztatási, a szállásköltséget, a tárgyalás helyszínének biztosításátigénybe vett szolgáltatásként, az étkeztetés, a reprezentáció, aszabadidőprogram költségeit pedig – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
1
2