Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...forintösszeg vonható le a bevételből. A fennmaradó összeg lesz az adóköteles jövedelemrész, amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a külföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kiva – szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit kiküldetésben külföldi telephelyére küldi ki, Ausztriába, Németországba, Angliába. A kiküldött dolgozók magyar munkabére a kettős egyezmények miatt szja-mentes, mert külföldön adóztatható, ugyanakkor magyar biztosításuk miatt járulékköteles. A társaság a Kiva-tv. alá tartozik, annak adóalapjába a 2019. évtől nem tartozik bele ez a kifizetés [24. § (4) bekezdés]. Valószínűleg az egyezmények miatt, mert a kivát nyereségadónak tekinthetik, és az egyezmények miatt csak egy országban adózhat. Ez rendben is van, azonban ha szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, akkor az ilyen jellegű személyi kifizetést nem terheli magyar munkáltatói kötelezettség; ellentétben a 2018. évi szabályozással, amikor még kivaalapot képezett. Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót sem? Kérem, válaszukban szíveskedjenek kitérni a 2019. évi és a 2020. júliustól érvényes szabályozásra!
Részlet a válaszából: […]

A Katv. 21. § (2) bekezdés b) pont alapján sem 2018-ban, sem 2019-2020-ban (július előtt és után is ez érvényes) nem kell a kivaalanynak szociális hozzájárulási adót fizetnie.

(Kéziratzárás: 2020. 09. 02.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...az érintett munkavállaló által meg nem térített költségeket (például a lízingdíjat, kizárólagos magáncélú használat esetén a biztosítási díjat) sorolja ide.Ha van ilyen, és működő a konstrukció, akkor a meg nem térített szolgáltatások (a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 – K 463-8 =...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy a magyar munkavállalót, illetve munkáltatóját milyen bejelentési kötelezettség terheli Ausztriában.Magyarországon biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A Tbj-tv. tételesen felsorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás) egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett jövedelme mely országban adóztatható, ennek milyen feltételei vannak, a magyarországi munkavégzésnek milyen társadalombiztosítási vonzata van és milyen egészségügyi hozzájárulás terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.