12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
2. cikk / 12 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
3. cikk / 12 Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
4. cikk / 12 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel előleget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?
5. cikk / 12 Készpénzes beszerzések könyvelése
Kérdés: A készpénzes beszerzések pénztári megjelenítése feltétlenül kötelező-e azon a napon, amikor a vásárlás történt? A több munkaterületen dolgozók, tulajdonosok, ügyvezetők nem tudják napokig leadni a számlákat. A napokkal, esetleg hetekkel a vásárlást követően kiadásba tett készpénzes beszerzések áfájának levonásba helyezéséhez megfelelő-e így a bizonylat?
6. cikk / 12 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
7. cikk / 12 Étkezési térítési díjak számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
8. cikk / 12 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?
9. cikk / 12 Házipénztár szabályszerűsége
Kérdés: Nagykereskedelmi cégnél a kimenő átutalásos számlák egy részét a partnerek úgy fizetik ki, hogy a pénztáros generál egy hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot, amelybe beilleszti a kereskedelmi rendszerből azokat a lejárt fizetési határidejű számlákat, amelyeket a partnerrel megbeszélve, szeretnénk, ha kiegyenlítene, hogy továbbra is tudjon tőlünk vásárolni. A bevételi pénztárbizonylaton a nyomtatás dátuma szerepel, például 2008. 09. 17. Az országos területi képviselők ezekkel a bizonylatokkal felkeresik az ügyfelet, aki kifizeti a tartozását, és aláírja a bizonylatot, megkapja a nyugta-nyomtatványrészt. A képviselő ezt visszahozza, és akkor kerül át a pénztárba, előfordulhat, hogy több héttel később. Hogyan oldjuk meg, hogy szabályos legyen az elszámolás és a nyilvántartás?
10. cikk / 12 Számlakiállítás pénzbeli támogatásról
Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?