Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a pénztárgépbe történő beütéskor (itt értékhatártól függetlenül) úgyszintén. A dupla adatszolgáltatás és az áfabevallás ezáltal nem lesz szinkronban, ami a későbbiekben problémát okozhat.Még nagyobb mértékben jelentkezhet ez a probléma az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...adót kell számítani, amelyet – attól függően, hogy milyen adózási formát alkalmazott a bt. az áttérés előtt – a társaságiadó-bevallásban, az evabevallásban vagy a kivabevallásban be kell vallani, és azt három egyenlő részletben – az első részletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Pénztárforgalom áfakulcsonként

Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
Részlet a válaszából: […] ...az áfa alapja és a fizetendő áfa közötti szoros kapcsolat. A külsőellenőrzés számára is megnyugtató lehet az, ha az áfabevallásba beállítandóáfaalap és fizetendő áfa áfakulcsonkénti megbontásban tételesen a főkönyvikönyvelésben is rögzítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Folyamatos teljesítés áfakötelezettsége

Kérdés: Folyamatos teljesítésnél a számla kibocsátójának az áfát az esedékességkor kell befizetnie vagy a tényleges esemény megtörténtekor?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó felé a február havi bérleti díjat március 15-éig kell kifizetni, a bérbeadónak március hónapról április 20-áig adott bevallásában kell az ez utáni fizetendő adót szerepeltetnie, függetlenül attól, hogy a díj befolyik-e határidőre, vagy sem, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.