10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
2. cikk / 10 Követeléselengedés, végleges pénzeszközátadás
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?
3. cikk / 10 Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
4. cikk / 10 Szoftverhasználati díj
Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
5. cikk / 10 Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)
Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
6. cikk / 10 Elengedett kötelezettség
Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
7. cikk / 10 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
8. cikk / 10 Üzletszerűen végzett hitelnyújtás
Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
9. cikk / 10 Kapcsolt vállalkozás telephely esetén
Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
10. cikk / 10 Jelképes értéken számlázott juttatások
Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
