Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: A belföldi kft. határozatlan idejű irodabérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A magánszemély családi kedvezmény igénybevételére tesz nyilatkozatot az adóelőleget megállapító kifizetőnek három kiskorú gyermeke után. A kifizető számolhat-e a családi kedvezménnyel az adóelőleg megállapítása során, figyelemmel az Szja-tv. 46. §-ában foglaltakra? A bérleti jogviszony vonatkozásában nincs tiltó rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a magánszemély családi kedvezmény igénybevételére nem tehet nyilatkozatot az adóelőleget megállapító kifizetőnek. Az Szja-tv. 48. §-ának (3) bekezdése külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy magánszemély családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Bérleti díj kedvezménnyel

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Ingatlanrész bérbeadása

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem adója – a magánszemély választásától függően – kétféle módon állapítható meg.Az első lehetőség, hogy a bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 15. számában a 297. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] ...alapítványi iroda bérletének felmondása és ennek ellenében kártérítés fizetése – tartalma szerint – az iroda értékesítésének bevétele. A Tao-tv. 6. számú melléklete szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapítványnál (és más hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Egy alapítvány irodahelyiséget bérelt. Ezt a bérletet felmondták, de kapott kártérítést. Ezt az összeget ingatlanvásárlásra fordította. Keletkezett-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szükség van arra, hogy az alapítvány külön tartsa nyilván az alapítványi célú (közhasznú), illetve vállalkozási tevékenységének bevételeit és költségeit. (A felmondott bérletért kapott kártérítést az egyéb bevételek között kell figyelembe venni.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.