9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Le nem vonható áfa könyvelése
Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
2. cikk / 9 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
3. cikk / 9 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
4. cikk / 9 Okostelefon jutalomként
Kérdés: Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
5. cikk / 9 Viszonteladói tevékenység áfája
Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
6. cikk / 9 Magáncélú telefon költségvetési szervnél
Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
7. cikk / 9 Követelés fejében átvett áruk értéke
Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
8. cikk / 9 Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység
Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
9. cikk / 9 Karbantartás vagy felújítás
Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.