29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
2. cikk / 29 Szoftver-előfizetés számlája
Kérdés: Mérnöki iroda szoftver-előfizetéshez kapcsolódóan fogad be számlát. Az időszak 3 év. Akönyvekben szolgáltatás igénybevétele, időbeli elhatárolás alkalmazásával, illetve vagyoni értékű jogként, értékcsökkenéssel helyes az elszámolás?
3. cikk / 29 Szoftverlicencek adásvétele
Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
4. cikk / 29 Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása
Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
5. cikk / 29 Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés
Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
6. cikk / 29 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
7. cikk / 29 Licencek vásárlása, értékesítése
Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?
8. cikk / 29 Új weblap készítése
Kérdés: Az új weblaptervezés, szerkesztés, kivitelezés bekerülési értéke költségként elszámolható, vagy az 1. számlaosztályba tartozó eszköz?
9. cikk / 29 Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése
Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
10. cikk / 29 Mikrogazdálkodók időbeli elhatárolása
Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítők esetében az eszközök beszerzésére kapott állami, uniós támogatást el kell időbelileg határolni, majd az értékcsökkenéssel arányosan feloldani? A pénztárgépekre kapott támogatást, valamint a három évre szóló domainnév-, vírusirtó-használatot el kell határolni?