Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...a beolvasztó társaságba. Ez esetben azonban az osztalékkénti kifizetésről már csak az új összetételű közgyűlés dönthet a 2002. évi beszámoló elfogadásakor, 2003-ban.)Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint: az a gazdasági társaság, amelyik az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évek adózott eredményéből együttesen. Az osztalékfizetésről csak az egyszerűsített beszámoló elfogadásakor lehet dönteni.Az Szja-tv. 66. §-a sem kezeli eltérően az osztalékot, annak függvényében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivét

Kérdés: Betéti társaság 1997 után keletkezett eredményéből van-e lehetőség a jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivétre?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát az osztalékkifizetésről dönteni csak az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített beszámoló elfogadásakor lehet. Ezt alátámasztja a Gt. 85. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint: "A társaság az év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: - a testületi ülésre kerülő beszámolót, - a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)-(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...való ellátás csak előzetes lenne: egyrészt azért, mert nem biztos, hogy a közgyűlés, a taggyűlés megváltoztatja a beszámolót (a beszámoló elfogadása nem jelenti azt, hogy az abba beállított adatokat meg kell változtatni), másrészt a záradékot nem a beszámolón...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
11
12