Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. szerinti kedvezményes átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól.A kérdés szerinti beolvadás [a "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, de a "B" kft. nem leányvállalata az "A" kft.-nek, mivel az "A" kft. üzletrészét nem a "B" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Értékpapírok átadása átalakuláskor

Kérdés: Kiválásos-beolvadásos átalakulás keretén belül a forgóeszközök közé sorolt értékpapírok is átkerülnek a beolvadással a másik céghez. Az értékpapírokat nem szeretnék a kiváló társaságnál lejárat előtt visszaváltani, a bank azonban csak ebben az esetben írná át a másik társaság nevére az értékpapírokat. Hogyan kell számviteli szempontból helyesen kezelni ezt az esetet?
Részlet a válaszából: […] ...nincs jó, a számviteli alapelveknek is megfelelő megoldás!Javaslatunk annak érdekében, hogy a forgóeszközök közé sorolt értékpapírok a beolvadással létrejövő társaság könyveibe bekerülhessenek, az lenne, hogy a vagyonmérlegbe a szóban forgó értékpapírok helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni. Így van arra lehetőség, hogy az egyéni cég közvetlenül beolvadjon a kft.-be, a beolvadás általános jogi és számviteli szabályainak alkalmazásával.Beolvadás esetén a beolvadó egyéni cég megszűnik, és az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Befektetési jegyek értékelése a befektetési alap beolvadása esetén

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolni. A befektetési jegyek beolvadás utáni cseréje nem minősül sem értékesítésnek, sem beváltásnak. Így a csere során mutatkozó különbözetet sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem ellentétes a Gt.-, illetve aszámviteli előírásokkal az, ha a beolvadás során a jegyzett tőkét csökkentik,ha a beolvasztónál – ezt követően is – teljesülnek a Gt.-ben a jegyzett tőkenagyságára előírt követelmények. Ha van probléma, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...számos olyan információ, amely a pontos és az egyértelmű válaszhozszükséges, továbbá a kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a beolvadás során nema Gt. és az Szt. előírásai szerint jártak el, és így vitatható a beolvadáshozkapcsolódó tőkeemelés jogossága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...fizetniük.A) rt. a C) kft. üzletrészeinek megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket vehet nyilvántartásba.A C) kft. A) rt.-be történő beolvadását követően A) rt. eszközei közé kerülnek C) kft. eszközei, továbbá állományba veszi kötelezettségeit (ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...társaság átalakulásakor jelentkező feladatok attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.