Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjban a kapcsolt felek is szabadon állapodnak meg. Ha a bérleten kívül más szolgáltatást is nyújt a bérbeadó (például az anyagmozgatáshoz munkaerőt), akkor e szolgáltatás díjában is meg kell állapodniuk. Az külön kérdés, hogy a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Magánszemély kapcsolt fél

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy adózó kapcsolt vállalkozása magánszemély, és e magánszeméllyel az adózó szerződéses kapcsolatban áll, a következő előírásokat kell figyelembe vennie:– Nem kell a szokásos piaci ártól eltérő ár miatt a különbözettel módosítania az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...független felek által kötött szerződést lehetalapul venni, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásból származó adatot is. Azingatlan bérleti díjára például bizonyosan lehet a Statisztikai Hivataltól,ingatlanforgalmazással foglalkozó cégektől, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Természetbeni juttatás értéke

Kérdés: Társaságunk üzemi konyhát üzemeltet, ahol a dolgozók étkeznek. A konyha működtetésével kapcsolatos áram- és vízdíj, bérleti díj, gázdíj megfizetése természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-ben és 2005-ben? A menü árába nem épültek be a feltüntetett költségek.
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől a természetbeni juttatás értékénekmeghatározásához, akár az adómentes, akár az adóköteles részre, a piaci áratkell meghatározni. Saját üzemi konyhán a saját előállítású étel esetén a piaciár meghatározására az önköltség + szokásos haszon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.