Elektromos autók áramdíjának könyvelése

Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosítő bérlet, jegy juttatása.A céges elektromos autók magáncélú használata tehát adómentes, nem pénzben kapott juttatás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt néhány gondolat a NAV eljárásával kapcsolatosan. A nyílt végű pénzügyi lízinget (tartalmában bérleti szerződés opciós adásvétellel kiegészítve) a Ptk. szabályainak figyelembevételével elkészített lízingszerződés kell, hogy megalapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a munkáltató által megtérítendő, illetve megtéríthető utazási költségeket:– napi munkába járással kapcsolatosan, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább a 86 százalékát,– hazautazással kapcsolatosan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használata is személyi jellegű egyéb kifizetés, a magáncélú használattal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása is (útnyilvántartás alapján arányosan, az áfa is: T 553 – K 454, 384).Személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Üzembentartási jog nélküli bérlet

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
Részlet a válaszából: […] ...költséget sem, és ezen költségek áfáját sem igényelheti vissza. Ebből az is következik, hogy az egyéni vállalkozóval nem köthet bérleti szerződést a kft.A kérdés szerinti kishaszonjármű az egyéni vállalkozó tulajdona, üzemeltetője is az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...lenne a kft. által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható.A nyílt végű pénzügyi lízing az áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak (bérlet) minősül. A lízingbeadó a számlázott tőkerészek után áfát számít fel, amely az üzleti célú használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően a maradványérték, mint az utolsó lízingdíj, nem külön termék – áfa szempontjából sem -, a maradványérték is "bérleti díj".Mint ismeretes, a lízingdíj két részből áll nyílt végű pénzügyi lízing esetében is. Egyik része a törlesztőrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] ...Menjünk sorjában!A társaság személygépkocsit bérel a magánszemély tagjának. Nyilvánvalóan a személygépkocsi bérbeadójával a bérleti szerződést a társaság kötötte meg. Fizeti a bérleti díjat, és feltételezhetően a társaságot terhelik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Cégautóadó, útnyilvántartás vezetése

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő (nem lízingelt, 100%-ban kifizetett) személygépkocsikat dolgozóink engedélyezetten magáncélra is használhatják. A cégautóadót megfizetjük. Kell-e útnyilvántartást vezetni a jelenlegi törvényi szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása [1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B) 6. pontja; 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 8.37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
1
2
3
4