Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatást kell kimutatni, a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. A fizetendő szociális hozzájárulási adót pedig bérjárulékként kell elszámolni. Mindezt a vezérképviseletnél. Alapvető probléma az, hogy az egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a személyi jövedelemadóval együtt (az egészségügyi hozzájárulás a bérjárulékok közé tartozik).Ha a vevő a társasági adó hatálya alá tartozik, a térítés nélkül átadott ajándék pohár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Tanfolyamokon étkezési utalvány

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
Részlet a válaszából: […] ...értékét elszámolta adóköteles természetbeni juttatásként az szja ésaz eho megfizetésével a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékokközött. A tanfolyamszervező továbbra is megveszi az étkezési utalványokat, deazokat nem számolja el költségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...és aszemélyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás alapján a 3 százalékosmunkaadói járulékot (24 x 0,3 = 0,72). (A járulékokat a bérjárulékok közöttkell elszámolni.)Az Szja-tv. 69.§-a (12) bekezdésének előírásából egyértelműen következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata VI.

Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (oda kell átvezetni), akapcsolódó járulékokat (29 és 3) pedig a bérjárulékok között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.