Nagyvállalati státusz megszűnése

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] A társaság a Kkv-tv. szerint 2021. január 1-jén és 2022. január 1-jén még nagyvállalkozásnak minősül, mivel a kapcsolódó vállalkozási viszonya 2022. január 19-ével szűnt meg. Ebből következően a bevallási nyomtatványban az adóév (2021) első napjára és az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Szokásos piaci ár a hipaalapnál

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden: igen. A magyarázat a következő: az Art. 3. §-a (2) bekezdése szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztést és a társaságiadó-alap módosítását is követelésenként kell elszámolni, illetve érvényesíteni. A kérdésből úgy tűnik, hogy a társaságnak több követelése áll fenn a leányvállalatával szemben. Ezért a válasznál azt feltételeztük, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...személy [Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja] köteleskészíteni, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnakminősül.A felsoroltak közül– anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (2) bekezdése 1.pontjának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírása szerint [3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja]kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésűvállalkozás és a társult vállalkozás (fölérendelt anyavállalat esetében aminősítést a fölérendelt anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Partnervállalkozások megítélése

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezéseialkalmazásában a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó besorolásánál akis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.törvény 5. § (5) bekezdésében előírtak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany közeli hozzátartozója,a felsoroltak közeli hozzátartozója, az, aki (amely) az Szt. rendelkezéseialapján az adóalany anyavállalatának (ideértve az anyavállalat leányvállalatátis), leányvállalatának, illetve társult vállalkozásának minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tőzsdei kereskedelmétengedélyezték vagy az engedélyezést már kérelmezték [9. § (3) bekezdése].Többeket érinthet a mentesíthető anyavállalatra vonatkozóelőírás pontosítása, kiegészítése [116. § (1), (3)-(5) bekezdése].A módosított előírás mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] ...befolyással, vagy azzal egy tekintet alá eső kinevezési, leváltási joggal rendelkezik. Ez a rendelkezés azt eredményezi, hogy a közös anyavállalattal rendelkező belföldi és külföldi jogi személyek, egyéb szervezetek között is kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Kapcsolt vállalkozás – egyéni vállalkozó

Kérdés: Vonatkozik-e a "kapcsolt vállalkozás" fogalma az egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozó két kft.-ben is 50-50 százalékkal részesedik?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerint: kapcsolt vállalkozás a számviteli törvény szerinti anyavállalat és a számviteli törvény szerinti leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás.Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
2