Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál az osztalék miatti kötelezettség elengedése az eredménytartalék javára történő elszámolása mellett közvetlenül az adózás előtti eredményt nem érinti, az adóalapot emiatt módosítani nem kell.Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.Az Szja-tv. 72. §-a rendelkezik a kifizető által magánszemélynek nyújtott kölcsön kamatának adózásáról. Eszerint kamatkedvezményből jövedelme keletkezik a magánszemélynek, ha a fizetett kamat kisebb a jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...lévő felújítás), akkor azokat a B cégnél az eredmény terhére le kell írni. (Ez a ráfordítás természetesen a B cégnél növeli az adózás előtti eredményt, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Elengedett követelés utáni adófizetés

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelést rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, de annak összegével a társasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt nem kell növelni, ha a két társaság nincs kapcsolt vállalkozási jogviszonyban a Tao-tv. 4. §-ának 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Társas vállalkozások közötti kölcsön

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Részlet a válaszából: […] ...az adott esetben a vállalkozások közötti szokásos piaci kamat és a nulla kamat közötti különbözettel– a kölcsön nyújtójának az adózás előtti eredményét növelni kell, mert adózás előtti eredménye kevesebb, mintha a szokásos piaci kamat mellett lett volna,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Fedezet vagy kölcsön

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...szemben. Az elengedett követelés összegével a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdése alapján "A" társaság növeli, "B" társaság csökkenti az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
Részlet a válaszából: […] ...árnak minősülő kamattal "A" kft.-nek növelnie kell, "B" kft. pedig – "A" kft. által aláírt okirat birtokában – csökkentheti az adózás előtti eredményt. A másik korrekció az alultőkésítéshez kapcsolódik. "B" kft.-nek ugyanis a Tao-tv. 8. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] ...átlagos állományának összegével.A saját tőke háromszorosát (3756 E Ft) a napi átlagos kötelezettség: 2569 E Ft nem haladja meg, így adózás előtti eredménynövelési kötelezettség nem áll fenn.2. példa1000 FtMegnevezés 2013. adóévi adatKapott kölcsön 2013. január 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a szokásos piaci ártól (kamatmértéktől) való eltérés összegével a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt módosítani kell, a kamatmentes kölcsönt nyújtónál növelni kell a piaci kamatmértéknek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...számolja el [Szt. 86. §-ának (7) bekezdése]. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint – 2010. január 1-jétől – adózás előtti eredménymódosítás a követelést elengedőnél merül fel akkor, ha magánszemélynek nem minősülő kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
1
2
3
4