Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.Az Szja-tv. 72. §-a rendelkezik a kifizető által magánszemélynek nyújtott kölcsön kamatának adózásáról. Eszerint kamatkedvezményből jövedelme keletkezik a magánszemélynek, ha a fizetett kamat kisebb a jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Adóalap-csökkentés szoftverfejlesztésnél

Kérdés: Van egy társaság, amely eddig a saját fejlesztőivel fejlesztett szoftvereket, és jogdíjakból származott a bevétele. A cég a jövőben más vállalkozásokkal kívánja kifejleszteni a szoftvereket, a cég tervei alapján. Az 1996. évi LXXXI. Tao-tv. 7. § 1. bekezdés s) pont alapján a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, de a levonásiarány-számításhoz még a (22)-(25) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. A NAV kiadott egy állásfoglalást a 2016/71. Adózási kérdésre adott válaszként. Ebből az derül ki, hogy vizsgálni kell, az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. Véleményünk szerint független felektől igénybe vett K+F-szolgáltatások közvetlen költségeit lehet saját K+F közvetlen költségnek tekinteni, így adóalap-csökkentésre is lesz lehetősége a cégnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. § (1) bekezdés s) pontjában foglaltak szerinti adózás előtti eredménycsökkentés összegének számításakor figyelemmel kell lenni – többek között- a Tao-tv. 7. § (22)-(25) bekezdésében foglaltakat. E szerint a kedvezményt az adózó legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő érték: T 9642 – K 8642 (a két számlán lévő összegek különbözete, az adott esetben egyértelműen egyéb bevétel, adózás előtti nyereség).Az alapító kft. a megszerzett üzletrészt – a kérdés szerint – értékesíti. Ez csak akkor történhet meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...érték vagy nem. Kapcsolt vállalkozások esetén ugyanis módosítani kell a társaságiadó-alapot, ha az ellenérték nem piaci, és emiatt az adózás előtti eredmény nagyobb vagy kisebb, mint amilyen lenne szokásos piaci ár mellett. Növelni kell az adóalapot, ha az eredmény kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Társas vállalkozások közötti kölcsön

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Részlet a válaszából: […] ...az adott esetben a vállalkozások közötti szokásos piaci kamat és a nulla kamat közötti különbözettel– a kölcsön nyújtójának az adózás előtti eredményét növelni kell, mert adózás előtti eredménye kevesebb, mintha a szokásos piaci kamat mellett lett volna,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] ...átlagos állományának összegével.A saját tőke háromszorosát (3756 E Ft) a napi átlagos kötelezettség: 2569 E Ft nem haladja meg, így adózás előtti eredménynövelési kötelezettség nem áll fenn.2. példa1000 FtMegnevezés 2013. adóévi adatKapott kölcsön 2013. január 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet a válaszából: […] ...adó szempontjából ez nagyonlényeges. A nem kapcsolt vállalkozások esetében a felszámított (vagy elnem számolt) kamat miatt az adózás előtti eredményt korrigálni nem kell. Akapcsolt vállalkozások esetében viszont a Tao-tv. 18. §-ában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...piaci ár eltér az alkalmazott ártól. A növelés feltétele továbbá, hogyaz alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredményekisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. A csökkentés feltételepedig, hogy– az alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalja, akkor annak ráfordításként elszámolt összegével a Tao-tv. 8.§-a (1) bekezdésének n) pontja alapján növelnie kell az adózás előttieredményt. A vevő pedig az ellenérték nélkül átvállalt tartozásra tekintettelelszámolt rendkívüli bevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv.18. §-a szerint az adóalapot módosítani kell, ha a kapcsolt vállalkozással nema szokásos piaci áron kötnek szerződést, és az adózás előtti eredmény kisebb,mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lenne. Csökkenteni lehet viszontaz adóalapot fordított esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
1
2