Számlakiállítási határidők

Kérdés: A számla kiállítására 8 munkanap áll rendelkezésre. Ha valamelyik partner 8 napon túl állítja ki a számlát felénk, van-e ezzel kapcsolatban teendőnk, kötelességünk, van-e felénk irányuló szankció ennek következtében? Készpénzes számla kiállítása elfogadható-e úgy, hogy a teljesítés napja korábbi, mint a kiállítás napja?
Részlet a válaszából: […] ...teendője lenne. Ugyanakkor lényeges lehet a számlabefogadó oldaláról az Áfa-tv. 127. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a termékbeszerzésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával

Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ilyen számla nem minősül hiteles bizonylatnak, amelyre – adóalanyisága ellenére – az azon beszerzőként feltüntetett személy adólevonási jogot nem alapíthat.Kétségtelen, hogy ha valamelyik ügylet a valóságban nem a számlán feltüntetett felek között teljesült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Két számla egy termékértékesítésről

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyiképviselőre vonatkozó különös szabályokat, akkor a kérdező cég adózássalkapcsolatos kötelezettsége teljesítésére és adólevonási jogának gyakorlásárapénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő saját közösségi adószámaalapján először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Nyugta és számlázás

Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítandó bizonylat. Ennek megfelelően a törvény utólag már nemteszi lehetővé a számla kiállítását.Tekintettel arra, hogy az adólevonási jog esetünkben csak alevonás tárgyi feltételének (hitelt érdemlő számla/egyszerűsített számla)megléte esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.