200 ezer Ft alatti eszközök nyilvántartása

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!
Részlet a válaszából: […] ...lehet beruházásként elszámolni.]A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kettős könyvvitelt kell vezetni, a társasági adó alapja meghatározásakor a számviteli adatokból kell kiindulni. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem alapvető követelménye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltette ugyan a kérdést, de nem nyilatkozott arról, hogy ő társaság-e vagy magánszemély, továbbá bérbeadója-e vagy bérbevevője a földterületnek. A legvalószínűbb, hogy a bérbeadó magánszemély, a bérbevevő pedig társaság (az elszámolás kérdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/C. §-ának (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat a háziorvos, védőnő vállalkozó számára akkor állapíthat meg adóelőnyt, ha annak adóalapja nem több, mint 20 millió forint. A háziorvos, védőnő vállalkozó fogalmát a Htv. 52. § 23. pontja adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...közé tartozik, és így az áfát is magában foglaló bekerülési értéke 1,19-szeresét kell a kifizetőt (a kérdező céget) terhelő adó alapját képező jövedelemnek tekinteni. Az így megállapított adóalap után kell a 15 százalék személyi jövedelemadót és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...bérlettel kapcsolatos – előbbiek szerinti – gazdasági események csak az adózás előtti eredményt érintik, és így csak a társasági adó alapjára gyakorolt hatásukkal kell számolni.A bérbeadó magánszemély, a bérbevevő társaságA bérbeadó magánszemély lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évtől az egységes adókulcs bevezetésével megszűnt azingatlan-bérbeadásból származó jövedelem elkülönült adóztatásának a választásilehetősége. Ebből következően a magánszemélynek az ilyen jövedelmére – ha atevékenységet nem egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Helyi adó alapjának értelmezése

Kérdés:

Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?

Részlet a válaszából: […] ...a nettó árbevételnél számításba venni.A leírtakból következik, hogy az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során negatív megkülönböztetésben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája

Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés teljesítésének időpontját (de csak abban azesetben, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől),– az adó alapját, az értékesített termék (sertés) adónélküli egységárát,– az adó mértékét (25%), valamint– az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Kommunális adó alapjába tartozó létszám

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 28. §-a szerint avállalkozók kommunális adójában az adó alapja a foglalkoztatottak korrigáltátlagos statisztikai létszáma. Az 52. § 19. pontja szerint az átlagosstatisztikai létszámba tartozik a saját nevében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
1
2