Hulladék anyag felvásárlása

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...Ft jövedelme legyen, az szükséges, hogy a hulladék anyag és egyéb ingóvagyontárgy értékesítéséből befolyó bevétele ne haladja meg az adóév során a800 ezer forintot. Az üzletszerűen, gazdasági tevékenység keretében végzettingóvagyontárgy-értékesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
Részlet a válaszából: […] ...hiba nem korrigálható, és emiatt az osztalékkifizetés isjogszabályellenes. Már a kérdés első mondata is pontatlan. Nyilvánvalóan a2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számviteli törvény szabályaiszerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Bizonyára elkerülte a kérdező figyelmét a 2006. évi LXI.törvény 223. §-a (17) bekezdésének felvezető szövege, amely szerint a 2006.adóévi adózott eredmény felosztásakor a számviteli törvény szabályai szerintmegállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Házipénztáradó

Kérdés: Kft.-nek kell-e házipénztáradót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...vezetésének szabályai a számviteli törvény előírásaibólkövetkeznek. Az elismert pénzkészlet – a törvény szerint – az adóévbenelszámolt összes bevétel 0,8 százaléka, de legalább 300 ezer forint. Azadóévben elszámolt összes bevétel magában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...összegével kiszámított kamat a kamatkedvezmény összege,amelynek 44 százaléka a személyi jövedelemadó. Az adót a kifizetőnek (akft.-nek) adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévbenmegszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Érme ajándékozásra

Kérdés: Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme. Ez egyértelműen következik az Szja-tv. 4. §-a (1)-(2) bekezdésének előírásából.Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja-tv.-ben elismert költségekkel csökkentett része, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Házipénztár és az adó alapja (eva)

Kérdés: Milyen szerepe van a házipénztárban kimutatott (virtuális) pénznek az adóalap kiszámításában?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapját (ha az pozitív).Az így kiszámított adót három év alatt, egyenlő részletekben – de legkésőbb az evaalanyiság utolsó adóévében – kell megfizetni.Azon vállalkozásoknak, amelyek az Szt. hatálya alatt maradnak, az evára való áttéréskor – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.