Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is, továbbá az adók, a járulékokalapjának értelmezése során is. Feltételezzük, hogy a Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telekegy részét adásvételi szerződés keretében értékesítette, és így kerültek atelekhányadok az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.Az azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ügyvédi díj mint a bekerülési érték része

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének előírásából következik, hogy a használt lakások bekerülési értékébe beletartozik a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződések ügyvédi munkadíja is.A használt lakásokat azonban csak akkor lehet az áruk között nyilvántartásba venni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.