Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjára teszi. Ezért a 2018. év közben megszüntetett óriásplakát után a teljes 2018-as évben fennáll az adókötelezettség (az nem szűnik meg, csak az év utolsó napjával bezárólag)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti kereskedelmi közleményt. A Reklámtv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Nyereményakció, nyereménysorsolás reklám-e?

Kérdés: Társaságunk nyereményakciót indított bizonyos termékei vásárlásának ösztönzése érdekében, melynek során magát az akciót is hirdeti, reklámozza szórólapokon, saját weboldalán, továbbá médiahirdetést is alkalmaz. Kérdéses számunkra, hogy a nyereményakció és a nyeremény sorsolása reklámadó-kötelesnek minősül-e, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-ában rögzíti a reklámadó-köteles tényállásokat. E rendelkezés szerint adóköteles a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.