Kapcsolt vállalkozás az Szt. és a Tao-tv. szerint

Kérdés:

Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.

Részlet a válaszából: […] ..."A", "B" és "C" vállalkozás a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a), illetve c) pontja alapján. "D" vállalkozás nem kapcsolt vállalkozása egyetlen másik vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésénekelőírására, mely szerint a kívül maradó adóalany – mind a csoportosadóalanyiság időszakában, mind azt követően – egyetemlegesen felelős acsoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportosadóalanyiságban részt vevő tagnak–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...valamint a külső cégek az önkormányzattól és a felsorolt cégektőlis független vállalkozások, továbbá hogy meghatározó befolyással egyetlenfelsorolt társaság sem rendelkezik)– az önkormányzat és az M Kft., a V Zrt., az Sz. Kft., a VTKft., a VN Kft. és az L Kft. között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, illetve követelést.A hivatkozott APEH-közlemény – a fentiek vonatkozásában -helyes álláspontot képvisel, és egyet lehet érteni azzal is, hogy a rendkívüliráfordításként így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...a "Z" kft. között. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja ötkülönböző esetet sorol fel kapcsolt vállalkozásként. A kérdésben ezek közülegyet sem említ a kérdező. A kérdésben leírt (a 11 százalékos részesedés) esetönmagában még nem teszi a két kft.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(apportálás esetén nem szűnikmeg), akkor a jogelődöt (az apportálót) az elévülési időn belül a szerzővel (azalapított társasággal) egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa-tv.-benszabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az apporthoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.