Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy könyvelje (T 384, 381 – K 4798), majd utalja át az "A" cégnek (T 4798 – K 384), felsorolva tételesen, hogy az egyes bérlők mennyit fizettek, esetleg tételesen azt is, hogy mennyi a hátralék, és mennyi a túlfizetés (előrefizetés)."B" cégnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: A vállalkozás 2000. decemberig a számviteli politikában meghatározott 10 százalékos amortizációval számolt a bérbe adott épületnél, amely a Tao-tv. szerint 3 százalék volt, a különbözettel növelte az adóalapot. 2001-től új számviteli politikát kell készíteni. Kérdése az, 2001-től alkalmazhatja-e csak a Tao-tv. szerinti 5 százalékos kulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet felhívni.A régi és az új Szt. szerint sem számvitel-politikai döntés az, hogy milyen mértékű amortizációval számolnak az egyes eszközöknél. Amióta törvény szabályozza a számvitelt, nincsen olyan előírás, mely szerint a Tao-tv. szerinti kulcsokkal kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.