11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
2. cikk / 11 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
3. cikk / 11 Mobiltelefon részletre
Kérdés: A kft. mobiltelefon-készülékeket vásárolt részletre. Az induló részletet készpénzben kellett fizetni, a többit havonta számlázzák. Hogyan kell könyvelni a részletfizetést?
4. cikk / 11 Beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés: Van egy mikrovállalkozásnak minősülő cég, amely 2007-ben vásárolt egy 131 főkönyvi számon műszaki berendezésként aktivált gépet. Erre a gépre a 0729-es társaságiadó-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe. A kérdés, hogy e gépet szankció nélkül mikor adhatja el legkorábban? Már 2011-ben, vagy csak 2012-ben?
5. cikk / 11 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
6. cikk / 11 Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)
Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.
7. cikk / 11 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
8. cikk / 11 Méltányolható lakásigény
Kérdés: A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?
9. cikk / 11 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
10. cikk / 11 Lízingelt tárgyi eszközhöz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés: A pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszközre az üzembe helyezés napjától érvényesíthető-e a beruházási kedvezmény, függetlenül a kifizetés módjától és a futamidőtől?
