Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaira, a KSH sajátos szabályaira is, a vállalati számlarendben utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Telefonhasználat (áfa)

Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] A 140., illetve 146. számokban, 2006-ban megjelent kérdésre, miszerint vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó, válaszunk az volt, hogy igen. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Játékadóval adózott termék átadása magánszemélynek

Kérdés: Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...játékadóval leadózott nyereményekre megfizetettközterheket önrevízió útján lehet rendezni. Az át nem vett nyeremények sajátdolgozóknak adóköteles természetbeni juttatásként akkor adhatók, ha erről belsőszabályzatban rendelkeznek, külső személy az Szja-tv. 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása

Kérdés: Ital-nagykereskedő cég vevőtalálkozóra hívja vevőit. Hogyan kell elszámolni a vevőtalálkozó szervezésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat? Felszolgált étel, ital, fellépő vendégművészek honoráriuma? A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközök – tv, mobiltelefon, egyéb műszaki cikkek – is sorsolás keretében átadásra kerülnek a résztvevőknek. Az ajándéksorsoláson átadott eszközök elszámolása hogy történik? Áfa-, szja-vonzatok ráfordításkénti elszámolása Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmával kisorsolt ajándék üzleti ajándéknak isminősíthető. (Üzleti ajándék az olyan ajándéktárgy, szolgáltatás, illetőleg azezekre szóló utalvány stb., amelyet a juttató a tevékenységével összefüggőüzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát.A leírtakkallényegében azonosan foglaltunk állást a Számviteli Levelek 140. számában a2855. és a 2857. kérdésekre adott válaszokban. [A 30 százalékos arányszámítására a 2976. kérdésnél visszatérünk!]Vélelmezett magáncélú használatAbban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magáncélú telefonhasználat – helyi adó

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak akérdésekre adandó választ is alátámasztják, azokhoz csupán néhány kiegészítőmegjegyzést kell fűzni.A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint: az adó alapja anettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. kapcsolódó előírására, melyszerint a telefonszolgáltatás le nem vonható áfájának mértéke 50 százalékáról30 százalékra csökken a 2006. augusztus 31-ét követő elszámolási időszakotkövetően, amiből az következik, hogy ha a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból az következik, hogy készülék a dolgozótulajdonát képezi, annak díját a cégnek megtéríti, így azzal összefüggésben nemkeletkezik adófizetési kötelezettség. A cég által megfizetett előfizetési díjszja szempontjából csak akkor minősül természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.