Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arról tanúskodnak, hogy sajnálatos módon összekeverik a társas- vagy sorházak építésének, illetve ezen belüli lakások, irodák értékesítésének a szabályait. Úgy tűnik, hogy a szerződés elszámolási egysége szabályait alkalmazzák az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Tulajdoni hányad arányában áthárított felújítás áfája

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a raktár, irattár (műhely) egy ingatlanban helyezkedik el, az ingatlannal kapcsolatos felújítás, karbantartás költségeit a tulajdoni hányad arányában a kft.-nek viselnie kell, akkor is, ha a kivitelezővel kötött szerződésben – mint megrendelő – a neve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Közös üzemeltetés költségeinek megosztása épület esetén

Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítására nincs lehetőség, azt külön kell rendezni.Az előző bekezdésben leírtak esetében az üzemeltető az üzemeltetési költségekről a szolgáltatótól kapott számlában szereplő teljesítményt és az ahhoz kapcsolódó ellenértéket a résztvevők között az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...sem jó megoldás. A kérdés szerinti ügylet elképzelésekor – feltételezhetően – nem voltak tekintettel az esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor nincs hiba. Ez csak annyit jelent, hogy sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban nem lehet középső oszlop, az előző évekre vonatkozó adatok a tárgyév adatai között kerülnek kimutatásra, mint a nem jelentős összegű hibák esetében.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...– fedezetét pedig a kft.-nek havonta számláznia kell az áfa felszámításával, és árbevételként kell kimutatnia.A kérdésekre a fentiek figyelembevételével a válaszok:A megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez a megbízó cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Saját előállítású termékek felhasználása, értékesítése

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel és irodagépek kellékanyagainak (toner, patron) gyártásával is foglalkozik. A gyártáshoz használt alapanyagokat beszerzéskor elábéra könyveljük, mivel alapanyagot értékesítünk és a gyártás során is felhasználunk. Év végén az egész évi gyártásban felhasznált alapanyagot – kimutatás alapján – átkönyveljük (T 511 – K 8141). A 12. 31-én készleten lévő STK-t készletre könyveljük (T 251 – K 581). Az STK-ból a cég is használ tonert és patront, továbbá irodagép-üzemeltetési szerződésben vállaltuk az irodagépek javítását és kellékanyagokkal való ellátását havi fix díjért. Az STK-ból így patront és tonert az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint is felhasználunk. Az így év közben saját felhasználású tonereket és patronokat hogyan könyveljük? (T 251 – K 581, majd T 5114 – K 251 önköltségi áron?)
Részlet a válaszából: […] ...számláit? A válasznál feltételezzük, hogy nemhasználják. Arra sem kapunk a kérdésből választ, hogy év közben vezetnek-e akészletekről nyilvántartást? Feltételezzük a kérdésben leírtak alapján, hogynem vezetnek. Ezek figyelembevételével a válaszunk a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Szállítólevél mellé számla?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem kapcsolódhat. Számlát a garanciális javítást végzőnek csakakkor kell kiállítania a javítási költségekről, ha olyan javítást végez, amelynem "fér bele" a garanciális kötelezettségbe.A garanciális javítást végzőnek is indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítésárbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kellelszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elfogadott, elismert -áfa nélküli – összegben, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Időszakos, határozott időre történő elszámolás (áfa)

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?
Részlet a válaszából: […] ...ez az időtartam nem tekinthető olyan, előre megállapított időszaknak,amelyre több tényleges teljesítés is esne, és amelyekről egyszer, összevontankívánnának elszámolni a felek. Az a tény pedig, hogy a negyedévi egyszerifelülvizsgálatot követően – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
1
2