Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] ...és a rendezvényszervező megállapodik abban, mivel a rendezvényszervezéshez feltétlenül szükséges területre, ingatlanra, helyiségekre vonatkozó teljes körű ismeretekkel a rendezvényszervező rendelkezik, ezért a rendezvényszervező keresse meg azt a céget, amelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Rendezvényszervezés adóztatása

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
Részlet a válaszából: […] ...elvet felülírva olyan esetekben, amikor az egyes részelemek eltérő áfamegítélés alá esnek (különös tekintettel arra, ha egyes részelemekre, mint például az étel-italra, levonási tiltás vonatkozik), úgy az egyes elemek elkülönített számlázását írja elő.Figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...K 463-8;– ha az átadásra kerülő Széchenyi Pihenő Kártya összege külön-külön meghaladja a törvényben előírt mértéket, illetve a rekreációs keretösszeget, a meghaladó rész könyvelése: T 552 – K 368, kapcsolódóan ezen adóalap után fizetendő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaira, a KSH sajátos szabályaira is, a vállalati számlarendben utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Társaságunk évente karácsonyi partit rendez munkavállalói részére. Itt a rendezvényszervezéstől a terembérleten át az étel-, italfogyasztásig, az előadóművészek díjazásáig, ajándékokig minden felmerül. Hasonló módon újévi koncertet szervezünk üzleti partnereink részére is. Milyen adóterhei vannak e rendezvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...költség után 44 százalék személyi jövedelemadót, 11 százalék egészségügyi hozzájárulást (kivéve a külföldi illetőségű személyekre jutó költséget, amelyet egészségügyi hozzájárulás nem terhel) kell fizetni, és a költség, valamint annak közterhei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.