5 talált cikk a hulladékgazdálkodás , EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző kft. vas- és fémszerelvények, szerszámok forgalmazását végzi. Az árut döntően belföldről szerzi be, de az Unióból is importál árut. A környezetterhelési díjat megfizeti. Ezenkívül használtelem-gyűjtő pontot is üzemeltet. Van-e regisztrációs kötelezettsége?

Kérdés: Kérem segítségüket a társaságiadó-törvény 2. számú melléklet IV. d) pontjának értelmezésében. E pont 10%-os értékcsökkenési leírás alá vonja a hulladékágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. A tv. alapján nem tudjuk eldönteni, hogy ki tartozik a hulladékágazatba. A 467708 fő tevékenység alapján hulladék-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságunk besorolható-e a hulladékágazatba? VTSZ-számokat nem sorolnak fel a hivatkozott pontban. A 13. és a 14. számlaosztályba tartozó tárgyi eszközökre teljeskörűen a 10%-os kulcsot kell alkalmazni? Társaságunk nagyrészt fémhulladék-nagykereskedelemmel, -feldolgozással foglalkozik. A tevékenység során a rakodógépek és járművek nagymértékben használódnak, így a 10%-os értékcsökkenést nagyon indokolatlannak tartjuk.

Kérdés: Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan létrejött konzorcium megszűnik, azonban az évek során tartalékot képeztünk (több önkormányzat) a hulladéklerakó regenerálásához. A konzorcium megszűnt, a tartalékra nem volt szükség, milyen jogcímen fizetjük vissza az önkormányzatoknak a tartalékba képzett összeget? És hogyan könyveljük?

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?