Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)

Kérdés: A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?
Részlet a válaszából: […] ...eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetői részjegy értékesítése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és azzal egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, amelyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk a testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] ...egy olyan kérdésre konkrét választ adni, amely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 60., illetve a 98. §-án alapul, amely szabályozás viszont az új Ptk. hatálybalépésével hatályon kívül helyezésre került, illetve amelyet a Ptk. a korábbiaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezettek.A fentiekre tekintettel – a módosítás szerint – a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékfizetés feltételei teljesülnek.Az Szt. 136. §-a tartalmazza a vagyonmérlegre vonatkozó előírásokat. Itt sem találunk az osztalékra vonatkozóan azt kizáró rendelkezést.Beolvadás esetén a beolvadó társaság megszűnik. Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Értékcsökkenési leírás átalakulásnál

Kérdés: Adótörvény szerinti értékcsökkenés alapja átalakulást követően hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott (tehát a végleges vagyonmérleg szerinti) bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Ebből az következik, hogy átalakulásnál a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Beolvadás esetén a jegyzett tőke összege

Kérdés: "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" és "C" társaságnak. "C" társaság beolvad "B" társaságba. "B" társaság jegyzett tőkéje 330 000 E Ft, de saját tőkéje 200 000 E Ft, mert eredménytartaléka -130 000 E Ft. A beolvadó "C" társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 60 000 E Ft, mert eredménytartaléka 57 000 E Ft. A beolvadást követően – úgy gondolom – a létrejövő cég jegyzett tőkéje maximum 260 000 E Ft lehet. Milyen következménye lehet ennek? Hogyan kell elszámolni az "A" tulajdonosnál a befektetések egyesülés miatti változását? A részesedések könyv szerinti értéke "A" tulajdonosnál: "B" társaságé: 360 000 E Ft, "C" társaságé: 9000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adott válasznál csak a kérdésben megadott adatokat tudjuk figyelembe venni. Az egyesülő társaságok saját tőkéjét azonban a beolvadás során számos egyéb körülmény is befolyásolhatja. Például a beolvadó "C" társaságnál élnek-e a piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda a beolvadó, a "B" ügyvédi iroda pedig a beolvasztó (az átvevő), és erre a kapcsolatra rendeztük a kérdést is.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ennek a 77. §-a szabályozza az ügyvédi iroda jog­utódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...politikában rögzíteni, mivel a törvénymódosítás nem ad értelmező rendelkezést a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételekre, költségekre, ráfordításokra.Nem egyszerűsíti a kiegészítő mellékletet készítők feladatát az az előírás, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Ptk. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazása

Kérdés: A 2013. évi CLXXVII. törvény 9. §-ának (5) bekezdése szerint: A Ptk. hatálybalépésekor működő, az 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatók. A hivatkozottak jelentik-e azt, hogy a nevesített gazdálkodó szervekre nem vonatkozik a 2015. 03. 15-től hatályos, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény? Ha nem vonatkozik rájuk, akkor e gazdálkodó szervek nem alakulhatnak át? Csak végelszámolással vagy felszámolással szűnhetnek meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük. Röviden a válaszunk az, hogy a különböző jogszabályi előírásokat összefüggésükben kell értelmezni, vizsgálni.A kérdésben hivatkozott CLXXVI. törvény idézett elő­írása szerinti szervezetek a 2014. március 14-én hatályos, rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvéd

Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni ügyvédként folytathassa a tevékenységét. Az ügyvédi iroda megszüntethető jog­utódlással, illetve jogutód nélkül.Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerint az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
2