8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hibás teljesítés
Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
2. cikk / 8 Eredeti állapot helyreállítása
Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
3. cikk / 8 Vevői reklamáció, minőségi csere
Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
4. cikk / 8 Cseretermék költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk által értékesített saját gyártású termékét a vevő később megreklamálja. A reklamációt – hibás teljesítés miatt – sokszor minőségi cserével rendezzük. A minőségi csere során a cseretermék önköltsége ebben az esetben is az értékesítés közvetlen költségei közé kerül, vagy egyéb, illetve rendkívüli ráfordítás?
5. cikk / 8 Eladott ingatlan hiányosságai miatti korrekciók
Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Előfordul, hogy egy-egy ingatlannál a birtokba adást követően a vevő (tulajdonos) hibákat észlel. A hibákat a tulajdonos nem kéri kijavítani, hanem egyedi megállapodás szerint – értékcsökkenés címen – jóváíró számlát állítunk ki, melynek összegét cégünk kifizeti. Helyes ez az eljárás? Vagy helyesbítő számlát kellene kiállítanunk? Ha az előbb említett megállapodás még a birtokba adás előtt megszületik, abban az esetben mi a teendő? Ilyenkor a vevő még csak foglalót, illetve előleget fizetett.
6. cikk / 8 Kártérítés vagy számlahelyesbítés
Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?
7. cikk / 8 Az adószankciók átvállalása
Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
8. cikk / 8 Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata
Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?