Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés többszöri átolvasása után arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a kérdező a lehetséges megoldás keresése során elfelejtkezett a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelményéről, mely szerint minden gazdasági eseményt – bizonylattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Vizsgadíjak bizonylatolása

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Részlet a válaszából: […] ...mivel a vizsgadíj befizetésének megtörténtét nem a Vizsgaközpont igazolja közvetlenül (T 381 – K 91-92).Téves a kérdező azon gondolatmenete, hogy a vizsgadíj közigazgatási hatósági díj, és nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Munkaszemüveg

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 6. §-a értelmében, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

ATM-es készpénzfelvétel könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Részlet a válaszából: […] Alapvető követelmény, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvviteli nyilvántartásokon rögzíteni kell.A bankkártya használatára jogosult személy a bankkártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az utóbbi kérdésre az, hogy igen.Az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése alapján az elektronikusformában kiállított bizonylatot – az elektronikus archiválásra vonatkozó különjogszabály [ez a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet] előírásainak, valamint a167. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Házipénztár könyvelése programmal

Kérdés: Önálló házipénztárprogrammal dolgozom. A program csak akkor enged könyvelni a tárgyhónapban, ha az előzőt lezártam. Javítani utólag csak vegyes könyveléssel lehet. A következő hónap elején mindig van néhány nap, amikor még nem tudok az új hónapra könyvelni, mert az előző még nincs lezárva. Hogyan lehet áthidalni ezt az időszakot? Kézzel átvételi elismervényt írok, azt mellékelem a gépi bevételi-kiadási pénztárbizonylathoz. Helyes megoldás ez?
Részlet a válaszából: […] ...analitikus) nyilvántartása egyenlegében ne a pénztárban lévő készpénzállományt mutassa.Az átvételi elismervény készítését még átmenetileg sem lehet jónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.