35 cikk rendezése:
1. cikk / 35 Anyavállalatnál önköltségszámítás
Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
2. cikk / 35 Kapcsolt vállalkozás készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?
Kérdés: Két kft. között kapcsolt vállalkozás viszonya áll fenn. Külön-külön megfelelnek a mikrogazdálkodói beszámoló követelményeinek, azonban a kapcsoltságuk már kizárná őket a mikrogazdálkodói körből. Készíthető-e mikrogazdálkodói beszámoló abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozásról beszélünk, és a kkv-besorolása alapján év végén nem minősülnek mikrovállalkozásnak?
3. cikk / 35 Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt?
Kérdés: Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint? Végigolvastam a számviteli törvényt és a 479. kormányrendeletet, de nem találtam sem tiltó, sem megerősítő részt azokban.
4. cikk / 35 Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése
Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
5. cikk / 35 Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra
Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
6. cikk / 35 Kötelező-e 2021-ben a könyvvizsgálat?
Kérdés: Cégünk a korábbi években könyvvizsgálatra kötelezett volt. A társasági szerződésünkben a könyvvizsgáló jogviszonyának kezdete: 2020. 08. 25., jogviszonyának vége: 2021. 05. 31. (mivel már láttuk, hogy várhatóan nem leszünk kötelezettek 2021. évre, ezért határozott időben állapítottuk meg a jogviszonyát). 2021. évre még könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. Számításunk szerint 2022. évre már nem leszünk azok:
- éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
- az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?
- éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
- az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?
7. cikk / 35 Egyszerűsített éves beszámoló készítése
Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
8. cikk / 35 Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
9. cikk / 35 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: 2021. január 1-jétől a számviteli törvény létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Hogyan kell az Szt. szerint ezen létszámot számítani, milyen jogviszonyok számítanak bele, és hogyan kell éves szinten számítani? Például fb-tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, vagy egyszerűsített foglalkoztatottak, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák, hogyan számítandók a munkavállalók átlagos létszámába? Kérem, szíveskedjenek a számítás módszeréről tájékoztatni, mivel ez az adat a beszámoló formáját és a könyvvizsgálati kötelezettséget is befolyásolhatja.
10. cikk / 35 Kivára való áttérés
Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
