17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kiválással létrejött társaság előző évi adatai
Kérdés: Egy társaság 2023. év közben kiválással jött létre. A 2023. év beszámolójában kell-e előző évi adatot szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik adatot? Jól gondolom-e, hogy ha a válasz igen, akkor az a mérlegben a nyitással egyező lesz, és az eredménykimutatás nem tartalmaz adatot?
2. cikk / 17 Kiválással létrejött társaság könyvvizsgálata
Kérdés: Társaságunkból 2016. szeptember 3. napján kivált egy új cég, amelynek átszámított 2016. évi árbevétele 25 millió forint, létszáma 1 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e, mivel a szétváló cég könyvvizsgálatra kötelezett?
3. cikk / 17 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
4. cikk / 17 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
5. cikk / 17 Befektetés esetében értékvesztés elszámolása
Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
6. cikk / 17 Kiválás csak részesedéssel
Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
7. cikk / 17 Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt
Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
8. cikk / 17 Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor
Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kivaalanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
9. cikk / 17 Könyvvizsgálati kötelezettség
Kérdés: Kedvezményes átalakulással egy cégből kiválással öt cég lett. Amelyből a kiválás történt, könyvvizsgálatra kötelezett volt. A kiválás után mind az öt céget könyvvizsgáltatni kell, vagy csak azt, amelyik a bevételi értékhatárt túllépi?
10. cikk / 17 Osztalékelőleg átalakulásnál
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?