Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra – több alkalommal – igyekeztünk az akkori ismereteink alapján választ adni. A számviteli elszámolására vonatkozó választ azonban csak a 2016. évi LXVI. törvény tartalmazta. Jelen válaszban összefoglaljuk a sajátos törzstőkefeltöltésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy nem lehet a jövőbeni eredménytartalék terhére a törzstőkét megemelni.A Ptk. 3:198. és 3:201. §-ai alapján a törzstőke felemelhető külső tőke bevonásával (új törzsbetétek teljesítésével), illetve törzstőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk az EU számviteli irányelvének azon előírására, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizetendő osztalék bemutatása– vagy annak az évnek a beszámolójában legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek;– vagy annak a bemutatására és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. Ennek alátámasztására a választ a megfelelő jogszabályi helyekre hivatkozással kezdjük.A 2013. évi CLXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15.) a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A jogi személyek esetében az új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni kell. Mivel az osztalékfizetésre vonatkozóan az új Ptk. az ügyvédi iroda esetében külön rendelkezést nem tartalmaz, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Fizetőképességi nyilatkozat

Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesülését. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Osztalék a Gt. hatálya alatt

Kérdés: A 6557. kérdésre adott válaszuk szerint az új Ptk. rendelkezései nem teszik lehetővé a tulajdoni hányadtól való eltérést az osztalékfizetés során. Amennyiben a kft. a társasági szerződését még nem módosította, azaz a Gt. hatálya alatt áll, ez évben (2014. évről) dönthet-e még úgy a taggyűlés, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően vesznek fel osztalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (3) bekezdése alapján a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt adózott – az Szt. előírásai szerint meghatározott – eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően

Kérdés: Az új Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódó kérdésünk, hogy a jövőben fizetendő osztalék arányának meghatározásánál a társasági szerződéssel, vagy ilyen szabályozás hiányában egy taggyűlési döntéssel eltérhetnek-e a tagok a vagyoni hozzájárulás arányától?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. A tag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Korlát-e a törzstőke összege az osztalék kifizetésénél?

Kérdés: Van-e osztalékfizetési korlátozás a régen alakult kft.-re, ha idén a 2012-ben jóváhagyott osztalékot kívánja kifizetni, és törzstőkéje csak 500 ezer Ft? Fizethet-e osztalékot két tulajdonos esetében csak az egyiknek, és a másiknak csak egy fél év múlva?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz röviden az, hogy nincs! Ha a korábban – feltételezhetően – jogszerűen jóváhagyott osztalékot 2014-ben kívánják kifizetni, akkor az osztalékkifizetéshez kapcsolódó személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
1
2