4 talált cikk a számlázás , beszámítás , önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?

Kérdés: A kft. egy projekt készítésekor – a szerződés szerinti első részteljesítésként –, 2007. január hónapban 100 millió forint + 20% áfa összegben előlegszámlát állított ki a megrendelőjének. A megrendelő – 2007 áprilisában – a szerződést felbontotta. 2011. júniusban a felek megállapodtak abban, hogy a kft. a megrendelő részére 120 millió forint + áfa összegről végszámlát állíthat ki, amelyből levonásra kerül az előlegszámla összege. A végszámlát milyen áfakulccsal (20% vagy 25%) állítsa ki a kft., ha a tényleges produktum 2007. év elején készült el, amikor az áfa kulcsa 20% volt?

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?