41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
2. cikk / 41 Nyugdíjas magánszemély szoftverértékesítése cégen keresztül
Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?
3. cikk / 41 Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál
Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
4. cikk / 41 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
5. cikk / 41 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó
Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
6. cikk / 41 Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
7. cikk / 41 Feles bérlet elszámolása az egyéni vállalkozó bérlőnél
Kérdés: Ha a bérbevevő egyéni vállalkozó, aki áfaalany, hogyan kell elszámolni a feles bérletet?
8. cikk / 41 Egyéni vállalkozás megszüntetése utáni bevételek, költségek
Kérdés: Egy havi áfabevalló, normál módon működő egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. 09. 20-án befejezte, vállalkozását megszüntette. A vállalkozás megszűnése után még keletkeztek számlák, főként közüzemi díjakkal kapcsolatos elszámolás, valamint a Kormányhivataltól érkezett bértámogatás. Ezzel kapcsolatban kérdésem:
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
9. cikk / 41 Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől
Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
10. cikk / 41 Pályázaton nyert támogatás egyéni vállalkozónál – kata
Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?