5 talált cikk az opciós jog , értékesítés kifejezésre

Kérdés: A társaság megvásárolja a banktól 100 egységért annak hitelezésből származó adós társasággal szemben fennálló követelését, amelynek értéke 200 egység. A követelés fedezete egy ingatlan megvásárlására – a bank és az adós társaság között – megkötött opciós szerződés, amely a követeléssel együtt a társaság tulajdonába került. Az opciós szerződés szerint az ingatlan fedezeti ára 150 egység. A társaság él az opciós jelleggel, és megvásárolja az ingatlant. Hogyan kell elszámolni a fen­tieket?

Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?