Térítés nélküli szállítás EU-tagországba

Kérdés: EU-tagországba térítés nélkül szállítunk árut egy kapcsolt vállalkozásnak, amiről nulla értékű számlát állítunk ki, pusztán azért, hogy a rendszerünkben lezárjuk az ügyletet.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adó­alany köteles a 2. §. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére – ha az az adó­alanytól eltérő más személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérés az, hogy az Szt. szerinti követelés szélesebb körű, mint az Áfa-tv. szerinti követelés. Az Áfa-tv. szerint csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett követelés sorolható ide (ezen követelések foglalnak magukban fizetendő áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...és erről a projekttársaságot írásban tájékoztatta.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles minden esetben. Az Áfa-tv. 17. §-a alapján az építési telek apportálása áfamentes, ha az apportálás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Haszonélvezeti jog ingatlanon

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a költségeit elkülönítetten kell kimutatni. Ez esetben azonban nem egy ingatlan, hanem az építési telek és az épület kerül értékesítésre, megjelölve azt is, hogy a haszonélvezeti jogot az építési teleknél vagy az épületnél vették számításba az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
Részlet a válaszából: […] A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe és a 100 százalékos tulajdonában álló kft. a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség egyik feltétele ezzel teljesül. Az Itv. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...17. §-ának (1) bekezdésében és 18. §-ának(1)-(2) bekezdésében foglaltak teljesülnek, akkor az apportálás nem minősül termékértékesítésnek,akkor az ingatlan piaci értékére a kft.-nek nem kell az áfát felszámítania ésmegfizetnie, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben mindigdevizában kell meghatározni. Ez ugyan következik az Szt. 75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.