Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése

Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
Részlet a válaszából: […] ...saját előállítású termékként mennyiségileg is, és értékben is készletre kell venni, akkor is, ha azonnal felhasználásra, illetve értékesítésre kerül;– akkor készletként, ha a kitermelt ivóvizet változatlan formában (további kezelés nélkül) felhasználják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerinti, a földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén ... a szolgáltató által ... a fogyasztónak történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] ...az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználójának (fogyasztójának) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a villamosenergia-kereskedő is) által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Ivóvíz áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének k) pontja tiltja az italt terhelő előzetesen felszámított adó levonását. A vezetékes ivóvíz egy vállalkozás életében (természetesen leginkább minden más mellett) italként is funkcionálhat. Az egyéb szükséges feltételek fennállnak a levonáshoz, így csupán ezen ténynek a léte miatt korlátozható a levonási jogosultság?
Részlet a válaszából: […] ...meg (pl. palackos ivóvíz, ásványvíz megvásárlásakereskedőtől). A vezetékes ivóvíz biztosítása azonban az áfa rendszerében nemtermékértékesítésnek, hanem szolgáltatásnyújtásnak minősül, következésképpenegy vállalkozás az általa vételezett vezetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Közművek (víz, csatorna) átadásának áfája

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átadásaesetén az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének e) pontja nem alkalmazható, aközművek térítés nélküli átadása termékértékesítésnek minősül, ezértáfaköteles.A kérdező megfeledkezik arról, hogy a Vtv. 4. §-a szerint atelepülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.