11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szakdolgozói bértámogatás a kisvállalati adónál
Kérdés: Háziorvosi szolgáltatást végző vállalkozás havonta kap meghatározott összeget orvosok és szakdolgozók bértámogatására a NEAK-tól. Az összeg a havi elszámolásról készült kimutatáson külön tételként szerepel. Ezt az összeget a háziorvosok és szakdolgozók bérköltségére és annak járulékaira fordítja a vállalkozás. Könyvelhető-e ebben az esetben az összeg egyéb bevételként, a költségek ellentételezésére kapott támogatásként? Katás vállalkozás esetén figyelembe kell-e venni bevételként az adóalap meghatározásánál?
2. cikk / 11 Szakdolgozói bértámogatás elszámolása
Kérdés: Az alapellátásban működő orvosi bt. praxisközösségben állapodott meg a működési helyén lévő másik háziorvosokkal. A praxisközösségről szóló rendelet [53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet] szerint minden egyes bizonylatot (igazolások, szakmai évek stb.) benyújtott 2021. 02. hó végéig. A NEAK-tól 2021. 01. hónapra visszamenőlegesen megkapta (orvos és az asszisztensek is) a "szakdolgozói bértámogatást". Az OKFÖ honlapján lévő magyarázatok, tájékoztatások alapján ez a szakmai bértámogatás a munkabért (tagi kivét stb.) és a szocho-t tartalmazza. A bt.-beltag (a háziorvos) öregségi nyugdíjas. Ez a szakmai bértámogatásként kapott összeget – amit jelen esetben az orvosi bt. kapott – egyéb bevételként vagy értékesítés árbevételeként kell elszámolni?
3. cikk / 11 Egyéni vállalkozó háziorvos finanszírozási bevétele
Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozó háziorvos rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel. A finanszírozás havonta érkezik a vállalkozó bankszámlájára.
1. A beérkezett finanszírozás összege az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú mellékletében meghatározott bevételek közül melyikbe tartozik?
2. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) pontjának összegét növeli a megkapott finanszírozás összege?
3. Az 1995. évi CXVII törvény nem definiálja a nettó árbevétel fogalmát.
1. A beérkezett finanszírozás összege az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú mellékletében meghatározott bevételek közül melyikbe tartozik?
2. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) pontjának összegét növeli a megkapott finanszírozás összege?
3. Az 1995. évi CXVII törvény nem definiálja a nettó árbevétel fogalmát.
4. cikk / 11 Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
5. cikk / 11 Egészségügyi szolgáltatás díja
Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
6. cikk / 11 Háziorvosi praxisjog értékesítése
Kérdés: Háziorvos magánszemélyként vásárolt praxisjogot. Ezt a háziorvosi praxisjogot betéti társaság működteti. Van-e lehetősége a betéti társaságnak a háziorvosi praxisjog megvásárlására, illetve pénzbeli megtéríttetésére a beltagja számára?
7. cikk / 11 Háziorvosi bt. bevétele
Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?
8. cikk / 11 Vizitdíj elszámolása
Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!
9. cikk / 11 Személygépkocsi-értékesítés áfája
Kérdés: Egészségügyi szolgáltatást végző (nem háziorvos) bt. tulajdonában volt egy hatéves személygépkocsi, amelyet 2006 augusztusában értékesített áfás áron 1 600 000 Ft-ért. A számlában felszámított 267 000 Ft áfát be kell-e vallania, illetve fizetnie a bt.-nek? Az árbevétel a 4 millió forint alanyi adómentesség határát nem érte el.
10. cikk / 11 Praxisjog értékesítése
Kérdés: Háziorvos praxisjogot vásárolt 2000. évben, 2001. január 1-jétől elköltözik. Ezt eladja, és vesz egy másikat az új lakhelyen. Az eladási árból levonhatja-e a beszerzési árat, és a fennmaradt rész tekinthető-e egyéb jövedelemnek?
