Átalakítás költségeinek megtérítése

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy az irodaátalakítás teljes költsége a bérbeadót terheli, és ha az átalakítás műszaki tartalma megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének a 8., illetve 9. pontjában előírt követelményeknek, akkor a bérleményt magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Jogutódlásnál folyamatos teljesítésű áfa elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű áfa elszámolása jogutódlással megszűnő társaságnál. A társaság szeptember 30. napjával jogutódlással megszűnik. A könyveiben kimutatott eltérő esedékességű áfa (10., 11. hó) a jogutódlásnál jelenik meg, vagy elszámolható a jogelőd szeptemberi záró bevallásában? Ugyanez a kérdés a jogelőd által kiállított rezsiszámla esetében, amelynek az áfája a 10. hónapban esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő áfa miatti kötelezettség.A jogutódlással megszűnő gazdasági társaság könyveiben a szeptember 30-áig teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét ki kell mutatni a vevővel szembeni követelésként, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Befektetési jegyek értékelése a befektetési alap beolvadása esetén

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolni. A befektetési jegyek beolvadás utáni cseréje nem minősül sem értékesítésnek, sem beváltásnak. Így a csere során mutatkozó különbözetet sem kell könyvelni.Az Szja-tv. 65. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, más, mint például tőketartalék, az Evtv. nem ad rá lehetőséget.Itt kell utalni az Áfa-tv. 17-18. §-aira. Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg. Jogutódlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Építési telek értékesítése

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?
Részlet a válaszából: […] ...A négy telken társasházakat kívántak építeni, és így nyilvánvalóan a társasházi lakásokkal a telkek arányos hányada is értékesítésre került volna. Ez esetben a telkeket nem az 1. számlaosztályban kell állományba venni, hanem a vásárolt készletek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően

Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközként is hasznosította!)A 2009-ben hatályos Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdése alapjánnem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás,ha az adóalany jogutódlással szűnik meg (ideértve az átalakulást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...áfát levonásba helyezheti,ha az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontjában foglaltak teljesülnek, mert aszolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekébenszerezte. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy már az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] ...kell a vevők felé számlázni, ahelyi iparűzési adónál pedig az általános szabályok szerint számításba venni.Ha a készlakások értékesítése csak a vevők igényeinekmegfelelő átalakítási munkák elvégzése után történhet meg, akkor valójában mégnem kész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Cégeladás, -felvásárlás elszámolása

Kérdés: A kft. megállapodott egy másik kft.-vel a cég eladásában, illetve felvásárlásában. A céget felvásárló kft. a vételt a jegyzett tőke értékén hajtaná végre úgy, hogy a tulajdonosi részaránynak megfelelően közvetlenül kifizeti a tulajdonosokat. A vásárló átveszi az eladó teljes eszköz-forrás állományát, az ügyvezető tájékoztatása szerint. Az ügylettel kapcsolatosan milyen számviteli-adózási teendők vannak?
Részlet a válaszából: […] ...sértheti a jelenlegi tulajdonosok érdekeit, jogiszemélyiséggel rendelkező tulajdonos esetében az üzletrészek értékesítésekapcsán elszámolt veszteség még az adózás előtti eredményt is növelheti. A vevő kft. tehát az eladásra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennállóforgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és a termékértékesítésgazdaságilag nem független fél részére történik.Álláspontunk szerint aránytalanul alacsony az ár akkor, haaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
1
2