Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben bemutatott számviteli politika csak részben felel meg. Nem azt kell rögzíteni, hogy mikortól kell a piaci értéken történő értékelést alkalmazni, hanem azt például, ha az egyes ingatlanok piaci értéke "X" százalékkal meghaladja az egyes ingatlanok könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében biztosított lehetőséggel, azaz eszközeit piaci értéken értékelje, valóban számvitel-politikai döntés szükséges, a felértékelés esetében mindenképpen.A piaci értéken történő értékelést azonban nem lehet számvitel-politikai döntéssel megszüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Visszatérés valós értéken történő értékelésről

Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, sajnálatos módon a kérdező valós értéken történő értékelésnek nevezi a könyv szerinti értéket jelentősen meghaladó piaci értékre történő felértékelést. A kettő között azonban óriási eltérés van.A kérdés szerinti kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat élettartama alatt így többször kell a mérlegfordulónapi értékelés keretében minősíteni az üzleti év mérlegfordulónapján meglévő növendék állatot is. Ez következik az óvatosság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó (a cég) adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...befektetett eszközöket és forgóeszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti. Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó részletes előírások között nincs olyan, ami sajátos számviteli politikát igényelne. Legfeljebb az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell részletesebben foglalkozni a munkafeladatok teljesítése során létrehozott termékek önköltségének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Tárolóállványok összeállításának a költségei

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a felhasznált alkotóelemek – fentiek szerinti – bekerülési értéke együttes összegében határozzák meg. A halmozódások, a felértékelés elkerülése érdekében a szétszerelés, illetve az újbóli összeszerelés költségeit a felmerülés időszakában kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] ...felszámoló által végrehajtott követelés-kötelezettség módosítások, továbbá az eszközminősítések hatását (ideértve azok felértékelésének a hatását is) a felszámolási eredménnyel szemben kell módosítani. A módosítás történhet úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Alapítás-átszervezés aktivált értékének kivezetése

Kérdés: Társaságunknál 2009-ben jelentős átszervezés történt. Az átszervezés költségeit aktiváltuk, 5 év alatt leírtuk. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke az immateriális javak között nulla értéken a mai napig szerepel. Mikor kell, illetve lehet kivezetni a könyvekből a nullára leírt alapítás-átszervezés aktivált értékét?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben nem lehet számolni), az alapítás-átszervezés aktivált értékének nincs könyv szerinti értéke, későbbi felértékelésére, értékének növelésére nincs lehetőség, ezért nem indokolt a nulla értéken (bruttó értéken és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
2
3