8 talált cikk a részletfizetés , értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: Informatikai szaktanácsadással foglalkozó áfás egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing keretében, személyautót vásárolt 2020-ban. Útnyilvántartást vezet, a cégautóadót megfizeti utána. Az átvett könyvelésében látom, hogy a teljes lízingdíj elszámolásra került a 2020-2021. évekre, melyek áfatartalma 50%-ban levonásra került, valamint évi 20%-os értékcsökkenés lett elszámolva a 2020-2021. évekre. Önök szerint helyesen lettek könyvelve az előző évek? Jobban járt volna a vállalkozó, ha megvásárolja az autót készpénzben, és nem lízingel? Helyes a lízingdíj 50%-os áfatartalmának a levonása?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?

Kérdés: A kft. mobiltelefon-készülékeket vásárolt részletre. Az induló részletet készpénzben kellett fizetni, a többit havonta számlázzák. Hogyan kell könyvelni a részletfizetést?