68 cikk rendezése:
1. cikk / 68 Számviteli szétválasztási szabályzat
Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
2. cikk / 68 Szoftverek selejtezése
Kérdés: Cégünk tevékenysége során különböző szoftvereket használ, amelyek azonban már egyrészt elavultak, másrészt nem felelnek meg a jövőbeni követelményeknek. Ezért az a döntés született, hogy azok helyett újakat kell beszerezni. Mi legyen a régi szoftverekkel? A használt szoftverek előállítói azokat már nem veszik vissza, azokat eladni sem lehet. Vannak olyan szoftverek, amelyeket azért nem lehet használni, mert a számítógépet már korábban selejtezték, amihez kapcsolódtak.
3. cikk / 68 Totálkáros személygépkocsi átsorolása
Kérdés: A társaság személygépkocsija tömegbalesetnél jelentősen megsérült. A kárfelmérő véleménye alapján a biztosító a személygépkocsit totálkárosnak minősítette. Ki kell-e vezetni a személygépkocsit a könyvekből, és milyen értéken? Szükséges megállapítani hulladékértéket? Mi a teendő akkor, ha a biztosító totálkárosnak minősítette, de a társaság autószerelője úgy ítéli meg, hogy a biztosító által átutalt összegből a személygépkocsi felújítható, rendeltetésének megfelelően ismételten használható állapotba hozható?
4. cikk / 68 Nettó értékű tárgyi eszközök selejtezése
Kérdés: Cégünknél olyan tárgyi eszközöket selejteztünk év közben, amelyeknek még volt számvitel szerinti könyv szerinti és társasági adó szerint számított nyilvántartási értéke. Tehát a nettó értéke nem volt nulla. Ezek az eszközök már használhatatlanok voltak, a selejtezés dokumentálva lett. Ez a számvitel szerint terven felüli értékcsökkenésnek minősül, és a könyv szerinti értékkel növelni kell az adóalapot. Lehet-e csökkenteni a társaságiadó-alapot, ha a selejtezett tárgyi eszköz nem szerepelt a nyilvántartásunkban az év utolsó napján, így a terven felüli értékcsökkenés nem csökkenti az adóalapot a Tao-tv. 1. sz. melléklet 10. pont d) alpontja szerint?
5. cikk / 68 Hulladékudvar földterülete a főkönyvi könyvelésben
Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?
6. cikk / 68 Totálkáros gépjármű értékesítése
Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
7. cikk / 68 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
8. cikk / 68 Covid-19 miatti leálláskor értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?
9. cikk / 68 Feleslegessé vált termelőberendezés
Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
10. cikk / 68 Személygépkocsi értékesítése hulladékként
Kérdés: A kft. a személygépkocsit hulladékként, 48 Ft/kg áron eladta. Ki fizet áfát? Ki igényelhet vissza? Mi a számla tartalma arra vonatkozóan? Hogyan könyvel az eladó?