Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...oszlopában kell szerepeltetni, ezáltal módosítja a jog­utód gazdasági társaság vagyonát is a harmadik oszlopban.Ha nincs lehetőség az ázsióval történő tőkeemelésre, vagy van tőkeemelés, de az nem szünteti meg az eredménytartalék mínuszát, akkor az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...A lekötött tartalék a saját tőke részét képezi.A saját tőke más módon való biztosítása történhet úgy, hogy a kft. taggyűlése ázsióval történő tőkeemelésről dönt. A taggyűlés például 0,5 millió forint jegyzett-tőke-emelésről dönt úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a rendezés egyik eszköze lehet a jegyzett tőkeleszállítása is a társasági szerződés módosításával. Megfelelő módszer lehet azázsióval történő jegyzett tőkeemelés, amikor a tőkeemelés egy része atőketartalékba kerül, és ellentételezi (ellentételezheti)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Pótbefizetés könyvelése

Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiszerződés tartalmazza, esetleg annak a jogszerű módosítása után);– a törzstőke más módon való biztosítását (például ázsióvaltörténő tőkeemeléssel);– a törzstőke leszállítását (az adott esetben ez 2,5millióval lehetséges, de ez után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a "B" társaságban az egyik tulajdonos atőkeemelést külső tőke bevonásával hajtotta-e végre, és ha igen, akkor atörzstőkeemelést ázsióval vagy anélkül hajtotta végre. Ez fontos lehet abból aszempontból, hogy "A" kft.-re jutó saját tőke miként alakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...mert az egyik tag a tulajdoni hányadát külső tőke bevonásával növeli (nyilvánvalóan csak a névértéknek megfelelő összegben, és nem ázsióval).b) Ha arról döntenek, hogy az eredménytartalékot (a végleges vagyonmérleg előtti adózás utáni eredményt is) a Gt. és az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.